Nagypéntek

Mindvégig szeretett engem

         Ma van Nagypéntek, Jézus szenvedésének és halálának a napja. Az Egyház ma elénk állítja ezt a napot a maga szomorúságával és gyászával együtt, és összegyűjti híveit a templomokban, ahol elénk állítja Jézus keresztjét.

         Kint a természetben már bontakozik a tavasz, de lelkünkre szomorúság nehezedik. Mintha újra megrendülne a föld, mintha újra elsötétedne a nap, úgy, ahogy Jézus kereszthalála napján történt a Golgotán.

         Az Egyház liturgikus szertartása is komolyságra int bennünket. Ez az egyetlen nap, amikor nem mutatunk be szentmisét, amikor nem ég gyertya az oltáron. Az énekek bűnbánatra hangolnak. A harangok elnémult hangja is misztikusnak tűnik.

         A gyász komorsága nyomja bélyegét mindenre.

         Meghalt Jézus Krisztus. Elment ebből a világból, de nem egy gondtalan élet után, hanem nélkülözések közepette. Meghalt, de nem kényelmes ágyban, hanem kereszt párnáján. Életének utolsó óráiban nem sokan álltak mellette azok közül, akik szerették őt. Három óráig tartott a haláltusája, és lelkét a hóhérok és ellenségei káromlásai között adta vissza Mennyei Atyjának. Borzalmas fizikai és lelki kínok után tudta csak kimondani: beteljesedett!

         Minden család, minden város és ország megsiratja halottait. A mai gyász túlmegy az országok határain. Ma minden nemzet a keresztet keresi. Mintha egy pillanatra elcsendesedne a rohanó világ zakatoló zaja. Sokak szívében alábbhagy a kenyér és a pénz utáni hajszának az irama. Még azok is, akik ezen a napon a szórakozó helyen vannak, éreznek valami lelkiismeret-furdalást, valamiképp ők is tudomást szereznek a mai nap eseményeiről, csak talán azt mondják: nekem semmi közöm ehhez a halotthoz.

         A Golgota keresztje mindenkihez szól, és mindenkinek azt mondja: mentsd meg lelkedet!

         Igen! A lélek megmentése kellene legyen a legfontosabb az ember életében. Az életben sok tennivalónk van, s minden nagyon fontos. Kell dolgozni, szórakozni, családot nevelni, jobb világ teremtésén fáradozni. Kemény harc árán megszerezhetjük a földi élet boldogságát, csakhogy a mai keresztre feszített Jézus azt mondja nekünk: Mit használ az embernek, hogyha az egész világot is megnyeri, de lelkének kárát vallja? Mit adhat az ember cserébe a lelkéért?

         A lélek megmentésére Jézus nem használ erőszakot. Ő szeretettel akar meggyőzni bennünket.

         A kereszt második figyelmeztetése az, amit Szent Pál mond:

         Mindvégig szeretett engem és életét áldozta értem.

         A kereszt erről az isteni szeretetről beszél. A Kálvária tragédiája nem abban áll, hogy meghalt egy názáreti rabbi, hanem abban, hogy megöltük azt, aki mindvégig szeretett minket. Jézust a szeretet hozta le az ég magasságából a bűntől megalázott földre azért, hogy kiemeljen minket a gonoszság sarából és az ő mennyei Atyjának országába vezessen minket. Jézus mindenkinek azt szeretné mondani, amit a megtérő gonosztevőnek mondott: Még ma velem leszel a Paradicsomban!

         Ecce lignum crucis – Ime a szent keresztfa! Az élet fája!

         A Golgotán felállították Jézus keresztjét, Jézust felemelték az ég és a föld közé, azért, hogy villámhárító gyanánt felfogja az Isten haragját: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit tesznek! Bocsáss meg, Atyám, mindenkinek bocsáss meg, kivétel nélkül! Karját kitárja, hogy magához emelje az embereket, úgy, ahogyan még életében mondta Nikodémusnak: Ha majd felemelik az Emberfiát az ég és a föld közé, mindeneket magamhoz vonzok.

         Nagypénteken az emberek jönnek-mennek és elhaladnak a kereszt előtt. A világ kétezer éve forog a kereszt körül. És mi történik? Újra megismétlődik az, ami egykoron a Kálvárián történt.

         *Sokak számára Jézus halála semmit sem mond, mert ezen emberek életében ezek a fogalmak: lélek, örök élet, bűn, hit, ima… semmit sem jelentenek.

         *Mások megállnak a kereszt előtt, pillanatnyilag elérzékenyülnek, de nincs elég erejük arra, hogy hozzátapadjanak, hogy tanítása belehatoljon a lélek mélyére. Ezek az emberek állhatatlanok. Állhatatlan keresztényekkel van tele a mai világ. Nem tudnak áldozatot hozni a lélek megmentése érdekében, még a legapróbbat sem…

         *Mások letérdelnek a kereszt előtt, bűnbánatot tartanak és hűséget ígérnek Jézusnak. Sőt, arra is képesek, hogy felvegyék az élet keresztjét, hogy úgy kövessék Jézust, hogy méltók legyenek hozzá.

         Per Crucem ad lucem! A mennyországba csak a kereszt útja vezet.

         Ismerjük fel a kereszt értékét, tanítását, Jézus szeretetét, tartsunk bűnbánatot és kérjük őt: mentsen meg minket is az ő irgalmas szeretetével.