Augusztus 15. – Szűz Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony (Lk 1,39-56)
A hit megjelenítője
A Máriáról szóló katolikus hitigazságok közül az ő mennybevételéről szólót ünnepeljük a mai napon, amit a magyar hagyomány szerint Nagyboldogasszonynak nevezünk. Még a vallásukat gyakorlóknál is előfordul, hogy mennybevétel helyett mennybemenetelt emlegetnek Mária esetében. Ez pontatlan megfogalmazás. Jézus Krisztus esetében mennybemenetelt mondunk, ezt ünnepeljük a húsvétot követő negyvenedik napon, mert ő a maga erejéből emelkedett a mennybe. Máriánál másról van szó, hiszen ő nem a maga erejéből juthatott a mennybe, hanem Isten vette fel őt a mennyországba. Jézus édesanyja tehát a földi életből a mindenható Isten közreműködésével juthatott a mennyországba.
Ezt az egyáltalán nem lényegtelen fogalmi megkülönböztetést használja XII. Piusz pápa az 1950. november 1-jén közzétett, Munificentissimus Deus (A legbőkezűbb Isten) kezdetű apostoli rendelkezésében, amely Szűz Mária mennybevételének hittételét rögzíti. Ez a következőket tartalmazza: „A szeplőtelen, mindenkor szűz Istenanya Mária, földi életpályája befejezése után testével, lelkével felvétetett a mennyei dicsőségbe.”
Szűz Mária tehát a mindenható Istennek köszönheti megdicsőülését, ezért beszélünk következetesen mennybevételről. A hittétel másik érdekessége, hogy nem kívánta eldönteni azt az évszázadok óta tartó vitás kérdést, hogy vajon Mária meghalt-e vagy halál nélkül, más módon jutott fel a mennybe. A hittétel ezért „a földi életpályája befejezése után” kifejezést használja, hiszen nem tudhatjuk biztosan, hogy miként fejeződött be Jézus édesanyjának földi élete. Erről ugyanis nem tudósítanak az evangéliumok. Azt azonban biztosan állíthatjuk, hogy élete a mennyországban teljesedett be. Jézus anyja eljutott az üdvösségre, amelyet Isten minden embernek készített, és amely mindannyiunk végső célja. Ha követni szeretnénk Máriát a mennybe, akkor követnünk kell őt az életszentség útján.
Ha például az oly kedves rózsafüzér imádság titkai segítségével végiggondoljuk Mária életének eseményeit és fiához, Jézushoz való kapcsolatát, akkor észrevehetjük, hogy a mennyországba való feljutás mintegy következménye volt az ő földi életének. Ebből az következik, hogy ha földi életünk során a Krisztushoz való hasonulás és a vele való élet a célunk, akkor a halál, amit Máriával ellentétben mi el nem kerülhetünk, nem fog törést jelenteni számunkra, hanem életünknek folytatása lesz az örökkévalóságban. Hisszük, hogy földi életünk, akaratunk és szándékunk, cselekedeteink és szavaink határozzák meg azt, hogy eljuthatunk-e a mennybe.
Szűz Mária mennybevételének mai ünnepe emlékeztessen minket arra, hogy a Szűzanya a mi égi édesanyánk, akinek pártfogására mindig számíthatunk. Ahogyan őseink évszázadokon keresztül bizalommal fordultak Máriához és miként önmagukat ajánlották a Szent Szűz oltalmába, ugyanúgy mi is bizalommal kérjük az ő mennyei közbenjárását önmagunkért, családjaink békéjéért és hazánk lelki megújulásáért. Hozzá hasonlóan állítsuk egész életünket Isten szolgálatába és tegyük meg mindazt, amit Isten ránk bíz.
A válságban lévő világban tapasztalható gondok, küzdelmek, igazságtalanságok miatt ne veszítsük el hitünket és reményünket! A názáreti lánynak is lett volna oka az elkeseredésre, de ő „hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki” (Lk 1,45). Erről olvashatunk a mai ünnep evangéliumában.
Neves hittudósok gyakran használják Mária személye kapcsán a „hit megjelenítője” kifejezést. Tanuljunk az ő hitéből, mert enélkül vallásosságunk sokat veszíthet bensőségességéből, gyengédségéből, tisztaságából, egyszóval mindabból, amit talán a hit anyai dimenziójának nevezhetünk. A hit erőt adott Máriának ahhoz, hogy Istentől kapott hivatását teljesítse. A hit adjon erőt mindannyiunknak, hogy Isten akarata szerint éljünk, s földi életünk után a mennybe jussunk!
Uram, Istenem! Te Szűz Mária lelkét fogantatása pillanatától kezdve megóvtad a bűnöktől és földi élete befejeztével megóvtad testét a romlástól. Irgalmasságodban bízva fohászkodom hozzád: segíts, hogy le tudjam győzni a rosszat magamban, s elhagyjam a bűnös élet útját! A te kegyelmeddel képes vagyok a menny felé törekedni, ahová Fiad édesanyja eljutott. Mária, égi édesanyám, oltalmazz anyai szeretettel az égből, hogy hivatásomat beteljesítve Isten elé állhassak a mennyben, ahol ő irgalmas szeretettel vár minden embert. Tekints rám az égből és segíts megtalálnom az utat, a hit és a szeretet útját, amelyen a mennybe juthatok.