Október, a rózsafüzér hónapja

    A rózsafüzér - rosarium, jelentése rózsakert - hagyományos katolikus imádság, a szegények bibliájaként is ismert, hiszen az anyanyelvű szentírás elterjedése előtt a rózsafüzértitkok átelmélkedése jelenítette meg nap mint nap az egyszerű ember számára Jézus Krisztus életének legfontosabb mozzanatait. Az éppen ezért „szentolvasóként" is emlegetett rózsafüzér története 1214-ig nyúlik vissza, amikor Szent Domonkos a Szűzanyától - a Rózsafüzér Királynőjétől - egy csodajelenés alkalmával, Prouille-ben ajándékul kapta. Nevének eredete az első rózsafüzérektől ered, amelyeket Szentt Domonkos összepréselt rózsaszirmokból készített, a Szűzanya számára rózsakoszorúnak.

    Később, a XV. században Alanus de Rupe domonkos szerzetes szorgalmazta ezt az imádságot, az ő lelkes munkájának köszönhetően is, a  „rózsafüzér testvériségek" tevékenysége által fejlődött, gazdagodott. Alapja, az ötször tíz Üdvözlégy Mária és a tizedek között elmondott Miatyánk imák alkotta egység, később Dominicus Prutenus-nak, egy karthauzi rendi szerzetesnek köszönhetően elmélkedésekkel gazdagodott. Ő volt ugyanis az, aki minden Üdvözlégyben egy-egy bibliai idézetet is elmondott.

    1569-ben jött el az ima történetében az a lépés, amikor az egész egyház szorgalmazta, V. Piusz az „Úgy szokták Róma püspökei..." című pápai bullájában ugyanis hivatalosan rögzítette a már létező hitbuzgalmi szokást, a rózsafüzér imáját a katolikus egyházban. A XVI. századtól a korai XX. századig a rózsafüzér szerkezete nagyrészt változatlan maradt: akkor még tizenöt titok volt - az örvendetes, fájdalmas és dicsőséges rózsafüzérek öt-öt titkai. A XX. száadban aztán kiegészült a Fatima imával, amely a Dicsőségek mellett lezárja a tizedeket. Az ima jelenkorig terjedő fejlődését mutatja, hogy 2002-ben II. János Pál pápa öt új titikot vezetett be, a világosság rózsafüzérének titkait. Ő rendelte el 2002. okt. 16-án kelt apostoli levelében - Rosarium Virginis Mariae - azt is, hogy a 2002 októberétől 2003 októberéig terjedő év a Rózsafüzér éve legyen, amikor a katolikus világ buzgóbban végzi azt a máriás ájtatosságot, amelyet rózsafüzérnek nevezünk, és amely már századok óta a katolikusoknak egyik legkedvesebb és legelterjedtebb imádsága.

    Vértanú püspökünk, Boldog Scheffler János 1944. évben kiadott harmadik körlevelében a májusi könyörgések elrendelésével hívja fel a rózsafüzér imádkozásának fontosságára a figyelmet. A második világháború szorongattatott idejében a következőket írja híveinek: „Vannak az emberi életben csapások, veszélyek és szorongattatások, amelyekből emberi erővel ki nem szabadulhatunk. Ilyen a most dühöngő második világháború, amely mindjobban közeledik felénk. Emberek tudnak tűzvészt okozni, de az ő bűnük révén keletkezett borzalmas vér- és tűzvészt megszüntetni nem tudják. Csak magasabb kéz segíthet rajtunk: a gondviselő Istené, aki előtt nincs különbség kicsi és nagy népek között. Ez a jóságos kéz ezer éven át megtartott bennünket. Most is csak benne bizakodhatunk. Istennek szerető atyai karjába kell kapaszkodnunk.

    Az Atyához az út a Boldogságos Szűz Mária által vezet. Az egyházatyák tanítása szerint Isten minden kegyelmet, irgalmat és áldást az Ő anyja kezébe helyezett, minden javát általa osztogatja: egyeseknek, a nemzeteknek és a kereszténység nagy családjának egyaránt.

    Amit a szentatyák tanítanak, azt a történelem számtalan változatban tanúsítja. Ahogy az apostolok idején a Boldogságos Szűz Mária a hívekkel együtt élt, érzett és imádkozott, mint az akkori Egyház tagja, példaképe és szerető lelki anyja, úgy most is, az ég dicsőségében velünk érez, anyai szívvel szeret és segíteni akar Évának árva fiain e siralom völgyében.

    E jóságáról beszélnek kegyhelyeink, ahol Szűz Mária annyi testi és lelki beteget gyógyított meg és ahonnan ma is árad szerető, segíteni akaró szeretete. Loreto, Lourdes, Máriazell, Máriaradna, Máriapócs és a többi búcsújáró helyek ezt hirdetik nekünk. (...) A Boldogságos Szűzanya anyai szeretettel bátorít is bennünket, hogy közbenjárását kérjük. Szinte kínálja anyai segítségét.

    1917-ben, az első világháború harmadik évében Portugáliának egy kis községe, Fatima mellett hat egymás után következő hónapban megjelent három pásztorgyermeknek és arra buzdította őket s általuk az emberiséget imádkozzák naponként a szentolvasót, imádkozzanak a bűnösök megtéréséért, vezekeljenek a világ bűneiért; bízzanak Őbenne, Ő majd alkalmazza a háború befejezését, mert csak Ő, Szűz Mária tud segíteni az emberiségen. Előre megmondotta azt is, hogyha az emberek továbbra is ilyen borzalmasan bántják bűneikkel a jó Istent, a következő pápa (XI. Pius) uralkodása alatt egy másik, még borzalmasabb háború fogja a világot sújtani. (Sajnos, ez be is következett!)

    De ha az emberek Istenhez térnek, a bűnösök megtéréséért imádkoznak, főképpen ha vezekelnek és magukat a Szűz Anya Szeplőtelen Szívének felajánlják, Oroszország meg fog térni és a világra béke korszak fog köszönteni.

    Szeretett Híveim, a Szűz Anya, a Keresztények segítsége üzen nekünk. Felajánlja anyai karját! Kapaszkodjunk belé. Más menekülésünk nincsen. A kicsi Portugália meghallgatta a mennyei üzenetet: megtért, lelkileg megújhodott - és ma boldog békés sziget a háború hullámzó tengere közepette.

    Mi is meg akarjuk fogadni a Szent Szűznek kegyes üzenetét. (...) Kérve kérlek benneteket, fogadjátok el a jóságos Szűz Anyának felétek nyújtott karját és bízzatok Benne, forduljatok Őhozzá - Ő és csak Ő fog bennünket megmenteni. Isten áldása és a Szűz Anya jósága maradjon veletek. - Ámen."

    Boldog püspökünk nem véletlenül utal a Szűzanya-csodákra, különösképpen pedig a fatimai jelenésre, amelyben Ő maga kér minket a rózsafüzér imádságra, a megtérésre, életünk felajánlására. A rózsafüzér imádságot Scheffler püspökünk több helyen is a Szűzanya kinyújtott kezének megragadásaként, a kegyelem forrása, a Fatimai Szűztől érkező segítség elfogadásaként értelmezi. Meglátását pedig igazolják az azóta is folyamatosan jelentkező imameghallgatások, a templomok Szűzanya-szobra körüli köszönetmondó táblák rengetege, a segítségére születő hivatások, a pártfogásában tisztán leélt életek csendes, de véget nem érő, égő rózsafüzér imái.

    Fogjuk meg mi is a Szűzanya kezét a rózsafüzérben, bízzuk rá gondjainkat, fájdalmainkat, az októberi hónapban különösképpen. Kapcsolódjunk be templomaink ájtatosságaiba, a szentmisék előtti rózsafüzér imákba, illetve végezzük otthon, egyedül, vagy társaságban a rózsafüzér imát.